- 29
- 271 908
Limnológiai Kutatóintézet
Приєднався 21 лип 2021
Garda-napok 2024
Idén a HUN-REN BLKI részvételével zajlott a tihanyi Gardália Napok. Szombaton és vasárnap tudományos bemutatókat tartottunk, balatoni halak és növények akváriumi bemutatóival, kisemlős ismertetéssel, mikroszkopizálási lehetőséggel vártuk a munkánk iránt érdeklődőket. Vasárnap, a Benke László halászlé- és halételfőző emlékversenyen csapatunk, a KUKTAtók is részt vett. Készült haldorádó pontyantóval, balatoni halacsinta és tihanyi ropogós, melyek egyformán ezüstérmes ételek lettek a zsűri véleménye alapján. Aki lemaradt, az jövőre pótolhatja majd.
Переглядів: 23
Відео
Kutató hajódrón segítette a legutóbbi balatoni méréseinket 2024 októberében
Переглядів 15528 днів тому
Ötletből valóság - Távérzékelésen alapuló, balatoni kékalga előrejelző AI algoritmus fejlesztésére fogtak össze intézetünk kutatói Blix Katalin vezetésével a norvég NORCE Kutató Központ és a spanyol Valenciai Egyetem munkatársaival (Jorge Garzia Jimenez PhD hallgatóként nyári gyakorlaton is részt vett intézetünkben). Az algoritmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőség...
Nyílt nap a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben
Переглядів 964 місяці тому
Kellemes nyári időben közel 250-en voltak kíváncsiak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Nyílt napjára. Az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete évente egyszer nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, ilyenkor az intézet kutatócsoportjainak segítségével az édesvizek környezettani kutatásába tekinthetnek be az érdeklődők. A parkban az intézet kutatócsoportjai mutatták b...
Őszintén a Balatonról- Humán szennyezések a Balatonban 2024. 06. 12.
Переглядів 1245 місяців тому
Az „Őszintén a Balatonról” szakmai találkozók keretében 2024. június 12-én tudományos előadóülést tartottak Tihanyban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben. Míg az „Őszintén a Balatonról” sorozat korábbi eseményei aktuális - és már szembetűnő - problémákkal foglalkoztak (vízpótlás, vízvirágzások, algatoxinok, nádasok helyzete, klímaváltozás) ez alkalommal a kutatók egy nem kevésbé akt...
BalatonScience a vadmacskáról
Переглядів 2955 місяців тому
A BalatonScience podcastjában Lanszki József tudományos tanácsadóval az európai vadmacskáról beszélgettünk. Idén az év emlőse a fokozottan védett vadmacska lett.
Idén szokatlanul korán kezdték az ívást a halak a Balatonban
Переглядів 7196 місяців тому
Az egyes halfajok rendszerint jól meghatározott sorrendben és viszonylag jól behatárolható időszakban ívnak. A Balatonban az őshonos fajok közül az ívást a csuka kezdi február végén, március legelején. Őt követi a fogassüllő március második felében, a balin április első hetében, majd a bodorka, a dévérkeszeg, a küsz, a karika keszeg, a ponty és a harcsa néha április végétől, de jellemzően május...
Nádasok április elején
Переглядів 4,5 тис.6 місяців тому
Az utóbbi évek során több helyen is romlott a Balaton nádasállományának állapota, a tavalyi alsóörsi nádpusztulás a sajtóban is nagy figyelmet kapott. Intézetünk április eleji felmérései szerint a pusztuló tendencia tavasszal sem változik: a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a nádas belsejében, a part-felőli oldalon a nádasok pusztulnak...
Az év hala: a réti csík
Переглядів 2327 місяців тому
Takács Péter tudományos főmunkatárssal podcastot készítettünk a réti csíkról. Idén ez a hal lett a Magyar Haltani Társaság szavazásán az év hala. A beszélgetés rövid összefoglalója következik: A réti csík korábban általánosan elterjedt volt Magyarországon, és bár még most sem igazán ritka a faj, de állományai csökkennek. Európai elterjedésű egyedi megjelenésű pontyféle. Teste megnyúlt, hosszant...
Reggel Tihanyban.
Переглядів 148Рік тому
2023.11.16. 7:00 Az elmúlt napok esőzése és szeles időjárása szép tiszta időt hozott.
96 évesek lettünk!
Переглядів 80Рік тому
96 évvel ezelőtt 1927. szeptember 5-én Horthy Miklós kormányzó, az alapító Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter és más előkelőségek jelenlétében avatták fel tudományos elődünket, a Magyar Biológiai Kutatóintézetet. A Kotsis Iván által tervezett neoreneszánsz épületegyüttesnek saját partja, kikötője, gyűjtőhajója, csónakháza, sőt még nyilvános balatoni akváriuma is volt. részletek: www.blki...
Tihanyi vidrák (és társaik)
Переглядів 108 тис.Рік тому
A fotósorozat képei Tihanyban, a Kutatóintézetünkben, a Balaton parton elhelyezett egyik kameracsapdával készültek. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen állatfajok fordulnak elő a parti zónában. Ennek felderítése érdekében helyeztük ki az önműködő fotós eszközöket 2022 decemberében. Az itt bemutatott, márciusig készült felvételek több szempontból is tanulságosak. Egyrészt, ebben a téli - kora t...
sipos katalin
Переглядів 195Рік тому
Június 6-án előadóülést tartottunk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, az „Őszintén a Balatonról” sorozatban, „A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején” címmel. Előadóülésünkön neves szakemberek előadásai hangzottak el, külsős előadóinkkal rövid beszélgetéseket is készítettünk. Az ötödik epizódban Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója mondja el a klímaváltozás Balatont éri...
Balaton és klímaváltozás IV:
Переглядів 122Рік тому
Június 6-án előadóülést tartottuk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, az „Őszintén a Balatonról” sorozatban, „A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején” címmel. Előadóülésünkön neves szakemberek előadásai hangzottak el, külsős előadóinkkal rövid beszélgetéseket is készítettünk. A negyedik epizódban Istvánovics Vera az ELKH-BME-Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója ...
„Őszintén a Balatonról” sorozatban, „A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején” III.
Переглядів 157Рік тому
Június 6-án előadóülést tartottuk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, az „Őszintén a Balatonról” sorozatban, „A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején” címmel. Előadóülésünkön neves szakemberek előadásai hangzottak el, külsős előadóinkkal rövid beszélgetéseket is készítettünk. A harmadik epizódban Varga György az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiemelt vízrajzi referense mondja e...
Őszintén a Balatonról II. A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején
Переглядів 92Рік тому
Június 6-án előadóülést tartottuk a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, az „Őszintén a Balatonról” sorozatban, „A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején” címmel. Előadóülésünkön neves szakemberek előadásai hangzottak el, külsős előadóinkkal rövid beszélgetéseket is készítettünk. Második epizódunkban Molnár Gábor a Balaton Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója m...
A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején
Переглядів 188Рік тому
A Balaton és más nagy tavak éghajlatváltozás idején
"Balatoni bebírók" - Uninvited settlers in the drainage system of Lake Balaton
Переглядів 143 тис.Рік тому
"Balatoni bebírók" - Uninvited settlers in the drainage system of Lake Balaton
Balatoni bebírók- Inváziós fajok a tó vízrendszerében előzetes
Переглядів 1,8 тис.Рік тому
Balatoni bebírók- Inváziós fajok a tó vízrendszerében előzetes
Keszegívás Tihanynál 2022 április- bream spawning in Lake Balaton
Переглядів 2,3 тис.2 роки тому
Keszegívás Tihanynál 2022 április- bream spawning in Lake Balaton
Mire jó a nyilvánosság? Egy tudományos cikk kapcsán kritikailag podcastolunk
Переглядів 1182 роки тому
Mire jó a nyilvánosság? Egy tudományos cikk kapcsán kritikailag podcastolunk
Tudományos előadóülés a Balaton tápanyagterheléséről 2021.09.21
Переглядів 1953 роки тому
Tudományos előadóülés a Balaton tápanyagterheléséről 2021.09.21
A Balaton madarai avagy a kormorán, a hattyú és tettestársaik- Preiszner Bálint előadása
Переглядів 1,1 тис.3 роки тому
A Balaton madarai avagy a kormorán, a hattyú és tettestársaik- Preiszner Bálint előadása
A Balaton Televízió összefoglalója a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nyílt napjáról
Переглядів 3053 роки тому
A Balaton Televízió összefoglalója a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nyílt napjáról
Nyílt nap a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben
Переглядів 6103 роки тому
Nyílt nap a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben
"Akvaristák és dísznövény kertészek" miért telepítenének növényeket ide?Ha túl sok nő nekik és nem fér már az akváriumba/kerti tóba vagy nem tudják eladni akkor sajnálják kidobni ezért kitelepítik a természetbe?
Egy észrevétel, kizárólag jobbító szándékkal: a film végén a készítők, közreműködők felsorolásánál, a "hangtechnikus" szóból kimaradt a "h" betű. Vagy ez esetleg tudatos volt? (rejtett megemlékezés valakiről pld) . A film nagyon lesújtó diagnózis a Balaton helyzetéről. Persze olvastam ezt-azt erről ezelőtt is, de hogy ekkora a baj, az álmomban sem gondoltam. Témaötlet: az angolna balatoni előélete, alkalmazkodása(?) egy hasonló, önálló kisfilmet is megérne, úgy gondolom.
A Czifrarák nem védett, invazív és balatoni is van belőle! Étkezési céllal hozták át amerikából! Megvan mit fogunk enni tengerből kifogott hekk helyett!!! Erre komoly business-t lehetne építeni! 😁
A Rákay Philipposznak biztosított forrásokból hány ilyen, vagy ehhez hasonló remekművet lehetett volna támogatni?
A Csuhuban idén egy SUP-pal közlekedve 25 törpeharcsa rajt láttam. Két éve egyet se. 15 év múlva a halállomány 40-60%-a törpeharcsa lesz. Hacsak végre meg nem oldanák a célzott csapdázást. 11:23 Ilyvó. Hatalmasnagy LÁLYK, hogy a magyar nevét használtátok. :-)))
11:22 Az az "Ilivó" valójában Ijvó.
LY és nem J
A Hévízi-csatorna tele van olyan sügerekkel, amiknek semmi keresnivalója nincs ott. Magyar megoldás: egész éves ragadozóhal fogási tilalom. Nájsz job!
Ez zajlik most Európában is😂😂😉😏
érdekes volt, jó látni mivel foglalkoznak a Tihanyi intézet munkatársai, több ilyen emberközeli ismeret terjesztő anyagra lenne szükség!
Újfajok megjelenés? Attól hogy a magyar vizeinkell foglalkozó kutatóintézetek 1930-ban kezdték meg a működésüket és ekkor regisztrálták először ezeket a fajokat, még nem azt jelenti, hogy ezek a fajok előzőleg nem is voltak itt. Továbbá, új fajok megjelenésében, nincs semmi meglepő hiszen bolygónk folyamatosan változik, mint klímájában, mint felszíni erózióban, és ennek hozománya, más egyéb idegen fajok megjelenése, és esetenként, őshonos fajok eltűnése.
Én lehalásznék sok invazív fajt. Van nekünk őshonos fajunk. Csak nehogy nagyobb állatok kerüljenek "véletlenül" a Balatonba.
Révfülöpön dolgoztam majdnem 10 évig a szennyvíztelepen..tudnék mit mesélni...töménytelen mennyiségű hipoklorit illetve Vas III klorid megy a Balatonba a tisztított vízzel együtt, főleg a mintázási napok alkalmával "a biztonság kedvéért"
Viszont miért nincs a Balatonban márna? Szerintem megélne ott.
Sose volt. Folyami hal
35:12 lakásokban nem is élnek házimacskák? A védett területek közelében kötelezővé lehetne tenni a füljelöléssel együtt törtenő ivartalanítást. A chipet meg nemcsak a kutyáknak kellett volna kötelezővé tenni.
INVAZÍV AZ AZ " INVÁZIÓS"! EZEK NEM HADSEREGEK. 🤣💥💚💥🤣🤣
Túldaraboljuk???
Igen, és a darabolásnak köszönhetően a nagy hullámverések egész évben könnyebben jutnak a belső nádfalakig. Ami azt eredményezik hogy az ilyen feldarabolt nádfoltok kipusztulnak mert kimossa őket az erős és közvetlen hullámvrés.Vagy kimossa őket a víz és lessz egy pici úszó sziget amit a Balatoni amúr állomány tüntet el, vagy a kimosódás miatt nem lessz ott többet nád.Kevesebb nád piszkosabb Balaton, a nádasok a tó akív szűrő rendszere ahol azok az anyagok bomlanak le amik képesek rá természetesen.De az sem utolsó szempont hogy a műanyag szemetet és a többi hasonló jellegű szennyezést is kiszűri a tóból a nádfal.
Gyerekkoromban sokat fogtunk kézzel, itt Soltvadkerten a mocsaras részen. Hazavittem akváriumba, de mindig kiszöktek. :-) érdekes csipogó hangja van.
Ennek oka lehet szerintem hogy akinek van pénze az jöhet mehet a világban repkedhet ide oda és hurcolhatja be akarva akaratlan is ezeket a dolgokat ... 😮😢
A hetvenes-nyolcvanas években megunt és elengedett ékszerteknősöket mind itthon vásárolták. A díszhalakkal ugyanez a helyzet. Állatokat turistaként behozni hatalmas papírmunka.
Lápi pócot, illetve egyéb őshonos, de védett fajt lehet valahol legálisan beszerezni? Tervezek egy kerti tavat, amibe csak őshonos fajokat szeretnék tartani és ha megoldható a beszerzésük, telepítenék bele pócot és csíkféléket is.
Kedves Takács Úr! Köszönöm a választ, nem ismertem ezt a népi megnevezést. Üdvözlettel: Bíró András
jó
Boldogat!
állat csapdához csalinak tehát elég egy kő?
Hajrá inváziós fajok!
Érdemes lett volna magyarul tudó személlyel elkészíteni a hangalámondást. Rendkívül helytelen hangsúlyozás-- a magyarban is az új információt hordozó szavakat hangsúlyozzuk, nem esik-puffan hatásvadász módon. A kijelentő mondat végén (is) leviszem a hangsúlyt stb.
Mielott velemenyt mondasz,en szeretnem hallani,te hogyan olvasol hangosan☝️
@@zoltanhriagyel6683Lehet, hogy ő nem a médiában nyilvánul meg...
Ha a felvétel nem képre készül, az utólagos alávágás (elvágják a mondatot) miatt létrejöhet hangsúlyozási probléma. Amúgy Galambos Péter az egyik legjobb szinkronszínész, kiegyenlített dinamikája és frekvenciamenete miatt is.
Lefikáztad Galambos Pétert? 🤣 Gondolom Einstein sem tudott törtet törttel osztani, igaz-e? 😁
Révfülöpön is van 1-2 vidra család, tudom is hogy pontosan hol élnek :)
Nem gondoltam, hogy ennyi állat mászkál éjszaka a Balaton partján. Köszönöm a videót.
Ebben semmi érdekes nincs! Legfeljebb annak aki még birkát se látott!
Mégis mit szerettél volna látni? Táncoljanak, bűvészkedjenek a vadállatok neked, vagy mi lett volna számodra érdekes?
Nagyon halk.😟
Talán a kutak bejelentgetése és további adók bevezetése (a nyerészkedés) helyett a medencézést kéne betiltani, tavaly is a legnagyobb szárazságban olyan településen töltöttek medencéket "gazdagék", amikor korlátozott időben volt elérhető víz a vízhálózatról... másfelől pedig olyan településeken van medence, ahol 10km-es körzetben lenne szabadstrand is. Teljesen mindegy a jövőben milyen korlátozások lesznek bevezetve az ivóvíz használatára vonatkozóan, aki megteheti ugyanúgy telefogja tölteni a kádat, aki pedig világéletében spórolt a vízzel ugyan annyit fog fizetni, mint amelyik háztartás milliós összeget keres havonta.
Szerintem bárki nevében mondhatom hogy KÖSZÖNÖM!: )
Evolúció ?
Milyen szó ez, hogy "bebírók"? A m. igenév igéje pedig bebírni?! Ellentéte kibírni?
Balaton-környéki népnyelvi kifejezés. Ìgy nevezték a (föld) tulajdont szerző idegen beköltözőket. /Ellentétben "gyüttment"-tel ami nincstelen idegent jelent./
"Nincs itt baj"........ csak ezt az a "buta alga nem tudja"..........csodás....sok az okos, az okoskodó, de a legokosabb a "buta alga" :)...a tudománnyal is "csak többen vagyunk" előrébb nem, sok feltételezés, kevés az eredmény......szegény Balatonunk!
Igazság szerint, a természet tudja mi a jó neki, ebbe nekünk semmilyen módon nem kéne beleszólni, a természetben csak egy dolog biztos: minden változik, ami tud alkalmazkodni az fennt marad ami nem az kipusztul így megy ez már az élet keletkezése óta... Jól látható, hogy bár többségében az ember által beltelepítet fajok szórítanak ki őshonos fajokat, azonban nem szabad elfelejteni hogy pl.: bizonyos állatok: halak, a környezet változásával (pl.: a vizek évről-éve való felmelegedésével egyre feljebb-lejjebb is megjelennek kvázi maguktól is, madaraknál és egyéb állatoknál ez a folyamat ugyanúgy jelen van). Az élőhely vesztéssel az őshonos fajok száma szintén lecsökken, állományuk meggyengül (ne felejtsük el, hogy egy egészséges ökoszisztémában egy-két újonnan bekerülő egyed nem lenne képes elszaporodni). A természet pedig mindig az egyensúlyra törekszik, ha egy állatfaj állománya meggyengül és megjelenik egy hasonló, de alkalmazkodó képesebb faj, akkor az átveszi a másik helyét.
"Minden változik" Pl. az évszakok, a víz, az élet, az élőlények. Változik, igen, de körbe halad: "minden növekszik a maga rendjén, az örök áramlásban körbe-halad. Minden virul, terem, s a kezdethez visszatér szüntelen." részlet: Lao-Ce, Út és Erény könyve Weöress Sanyi Bácsi fordításában
"ami tud alkalmazkodni az fennt marad ami nem az kipusztul" Ez bizony ellent mond annak, hogy csuka ivadékot telepítünk vizeinkbe és annak is, hogy a sáskajárást fékezni próbáljuk. Irdatlan mennyiségű halat zabálnak fel, sebesítenek meg a kárókatonák - nem hiába hívják halfarkasnak - ugyanakkor erőfeszítéseket teszünk a fauna védelmében telepítéssel, méret és db szám korlátozással, szaporodási időszakban horgászati tilalommal, védjük fizikailag a halat, sebkezeljük stb.... Semmi értelme nem lenne ha a végtelenségig hagynánk lerohadni a faunát csak azért, mert a kárókatonát védetté nyilvánítottuk és hülyére zabálja magát zömében telepített halból.
Hú, de jó a film zenéje! A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai nagyon aranyosak lehetnek mind 😊.
hulyegyerekek az elektromos haloval valo horgaszat megoli az ikrakat es a pici halakat
Remélem minél több ilyen jó minőségű anyagot kaphatunk!
Szuper film. A Balaton pedig csodálatos :)
Személy szerint agyfaszt kapok tőle.... Mármint a Hévízi trópusi halak invàziós démonizàlàsàtól. Haltenyésztőknek évszázadok alatt nem sikerült belső tulajdonsàgot megvàltoztatni. (Mondjuk akinek van némi középiskolai szintű biosz derengése az örökléstan alapjaiból nem képzeleg be olyasmit hogy a vieja egyszer csak hidegtűrő lesz pl) A köcsög busàval meg amurral érdekesmód nem foglalkoznak annyit, sőt. Pedig ezek valós invàziós veszélyt jelentenek.
Csodás lett ez a film, nem csak tudományos, hanem gyönyörűek a felvételek ! Gratulálok!
Remélem lesz második rész amúrral, busával és esetleg angolnákkal. Elképesztően érdekel és az is, hogy milyen hatással van a tó eutrofizálódására. Ezerféle verziót hallottam már és ez a forrás hitelesnek tűnik.
A filmből kimaradtak a négerek. Az elmúlt években egyre többet látni belőlük a parton...
A világon egy dolog állandó: a változás. Sajnálatos az őshonos fajok kihalása, de sokszor elhangzott: az inváziós fajokról, hogy igénytelen és szívós... Az új éghajlaton pedig pont ez kell. Az őshonos fajok a megváltozott körülményekhez nem tudnak alkalmazkodni. Egy halott Balatonnál még mindig jobb a megváltozott de élő Balaton... Azon nem sajnálkozik senki, hogy kihaltak a dínók? pedig őshonosak voltak...
Szép és igényes munka, köszönjük szépen!
Melyik akvarium volt filmezve ne hogy mar a viz legyen ilyen tiszta hahahah retkes kutya orszag!
esetleg tudja valaki mi a zene címe 12:22 -nél?
Nagyon klassz
Ez az "Inváziós faj" elnevezés valójában önkényes fogalom! Egyszerűen változásról van szó. Jön egy új faj és megváltoztatja az addigi élővilág rendszert. A kérdés igazából az volna, hogy a változást jónak, vagy károsnak értékeljük-e. Erről viszont keveset tudunk. Hiszen nem tudhatjuk előre, hogy egy "invazív faj" által létrehozott változás hosszútávon jó-e, hasznos-e. Lehet hogy mondjuk a csavarhínár károsnak tűnik mert kiszorítja a mittoménmit, de közben meg megtisztítja a vizet valami szennyeződéstől.
Azt felejted el, hogy az invazív az őshonost kiszorítja! A Hévíz csatornába akvaristák telepítették be a tűz fejű sügért, erre eltünt a ponyty! Stb- stb... Monjuk neked valószínűleg kár volt megnézni ezt a filmet! Nem mindenki agya képes felfogni az elhangzott információkat, de mindegy, ne hídd, hogy egyedül vagy, sokan vannak manapság így, és egész faszán el éldegélnek!
@@sandorfule6946 Te nem fogtad föl az én szempontomat.
A jó és rossz is emberi fogalom, sokszor az ember saját céljai szerint. Amiról meg tudjuk milyen.
@@tamaslukacs3173 Ez biztos, hogy így van, de ez már nem csak az emberi faj sajátossága! Az állat villág sokszor hasonló képpen él túl!.... Bár tény, hogy az emberek nagy részének az egyszerű kapzsiság is elég és nem kell a túl élésig el menni!
nagyon hasznos , köszönöm 😍