Boldog Születésnapot Kívánok Édesapámnak, aki az Örökkévaló kegyelméből ma lett 81 éves. A 80. születésnapján tavaly egy régi vágya teljesülhetett és a New York kávéházban vacsora közben elénekeltem az egyik kedvenc nótáját, Kondor Ernő szerzeményét a Vén cigányt, Lendvai Jenő prímás úr kiséretével.
És ha már a Vén cigány dalt megosztottam, hadd idézzem amit a Balassagyarmati Zsidó Hitközség ír a nóta szerzőjéről
Kondor Ernőről (1881-1951)
Színész, kabaréigazgató, nótaszerző. Balassagyarmaton született 1881. (más forrás szerint 1884) március 26-án. Elhunyt Budapesten, 1951. március 17.-én. A pesti kabaré feltalálója.
Balassagyarmaton volt banktisztviselő, majd majd 1904-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját, Aradon, Debrecenben és Kassán játszott. Rövid ideig Párizsban élt. Váratlan örökséghez jutva, 1907. március 1-jén a Teréz körút 28. szám alatt kibérelt egy bolthelyiséget, színpadot állított fel benne, asztalokat és székeket tett a nézőtérre, hogy a vendégek az előadás közben meg tudjanak vacsorázni, és 1907. március 1-jén megnyitotta a Fővárosi Cabaret Bonbonniere néven az első pesti kabarét. A nyitó előadás elé a fiatal Molnár Ferenc írt prológust, amelyet egy szintén fiatal színész, Somlay Artúr mondott el. Kondor Ernő fiatal, tehetséges írókat, költőket keresett, hogy a kabaré színpadán szerzeményeiket felolvasva egy kis kultúrát csempésszen az előadásba. Az első este Szép Ernő olvasta fel rigmusait. Majd néhány nappal később Kondor felkereste Nagy Endrét, a Nagyváradon Ady Endrével együtt újságíróskodó ifjú írót, hogy olvasson fel műveiből.Nagy Endre erre így emlékezik A kabaré regénye című könyvében: „Egy tavaszi reggel Kondor Ernő odajött hozzám a New York kávéházban, bemutatkozott, és elmondta, hogy ő szeretné a komoly irodalmat bevezetni a kabaréjába, és elhatározta, hogy esténként egy-egy íróval fogja felolvastatni valami novelláját. Mindennap egy másikkal. Megkérdezte hát, hogy hajlandó lennék-e én ezt a sort elkezdeni. Ma este mindjárt el is mehetnék, külön munka nem kell hozzá, elég, ha valami már megjelent novellámat olvasom fel. Ő hajlandó lenne húsz koronát fizetni a fáradságomért.”
A felolvasás elmaradt, mert az egyik néző hangos ásítozásba kezdett. Nagy Endre erre egy történet elmesélésébe fogott, amelyben egy nap alatt kellett volna a királyi udvarba vadszamarat hozatni: „Én tudok egy módszert, amivel huszonnégy óra alatt is elő lehet állítani egy teljesen kifejlett vadszamarat. Vegyetek egy szelíd szamarat, öltöztessétek szmokingba, és ültessétek a kabaréban a hatkoronás helyre. Ott majd megvadul.”
A siker óriási volt. Másnaptól már hivatalos ásítozókat és bekiabálókat szerződtetett a tulajdonos. Nagy Endre ettől fogva hat éven át nem is tudott a kabaré műfajától megszabadulni. Ezt az időszakot tekinthetjük a pesti kabaré aranykorának.
Egy hónap múlva azonban Kondor eladta kabaréját Bálint Dezsőnek, ő maga pedig Nagyváradon, a Zöldfa-passage-ban nyitott kabarét, amely 1914-ig működött.
Hegedűvirtuózként lépett fel évekig. 1910-ben az egyik amerikai zeneműkiadó vállalat dalpályázatot hirdetett. A világ minden részéről beérkezett több száz dal szerzője közül Kondor Ernő nyerte az 5000 dolláros pályadíjat. A vén cigány című dalával Kondor olyan nagy sikert aratott, hogy szövegét húsz nyelvre is lefordították, kottáját szerte a világon forgalomba hozták.
Finn nyelven (Seija Karpiomaa - Vanha Mustalainen 1959):
1931-ben a Cigánykaraván című amerikai filmben Giovanni Martinelli, a Metropolitan világhírű művésze énekelte a dalt. Szerzeménye a New Yorkban megrendezett dalversenyen is első díjat nyert.
A zeneköltő nevéhez számos ismert magyar nóta fűződik, számos nótája valóságos népdallá lett (Kecskebéka felmászott a fűzfára, Zöld ablakos kicsi ház, Sárika kis szentem, Asztalomon badacsonyi, Van nekem egy gerlicém, Kertes ház, benne egy nyíló rózsa), melyek ma is sokaknak ismertek.
A fasizmus évei alatt dalait már nem adták elő, töltőtollak javításából tartotta fenn magát. Budapesten hunyt el, a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.
Szobra, Búza Barna alkotása Balassagyarmaton, a Helytörténeti Gyűjtemény előtt Londonban élő özvegyének és leányának áldozatkészségéből került felállításra.
2007 szeptember 15-én a Kertész István Alapítvány Sas József és a Mini Mikroszkóp Színpad művészeinek közreműködésével egész estés rendezvényben emlékezett meg Kondor Ernőről és a százéves magyar kabaréról.
És aki mégbővebben kiváncsi a pesti kabaré feltalálójának sorsára itt olvashat